Olyan módszert dolgoztak ki, melyhez az eredeti elképzeléshez képest csak századannyi ballon szükséges.
Közel négy éve mi is beszámoltunk arról, hogy kétéves előkészítő munka után elindult a Google óriásprojektje, melynek célja, hogy azokat a területeket, ahol jelenleg a hagyományos módon nem vagy nagyon költséges módon lehetne csak biztosítani az internetkapcsolatot, ballonokról fedjék le. A Project Loon elnevezésű munkát a Google (ma már az Alphabet) leginkább innovatív, kísérleti megoldásokkal foglalkozó részlege, a vezető nélküli autó és a Google Glass koncepcióját is kidolgozó Google X menedzseli (nem kevés önkritikával már a név is utal a vállalkozás nehézségére: a „loon” angolul „holdkóros”, „fantaszta”, „nem százas”).
A 2013-ban még igen korai fejlesztési fázisban lévő koncepció lényege, hogy a sztratoszférába felbocsátott ballonok hálózata biztosítaná az adott területen az internetkapcsolatot. A ballonok igen magasan, a kereskedelmi repülők által használt magasságnál kétszer magasabban, körülbelül 20 ezer méteren lebegnek, sodródnak. Akkoriban külön kiemelték, hogy ha sikeresek lesznek, akkor a technológia igazi nagy innovációja az lesz, hogy a hasonló elképzelések egyik nagy gondját, a ballonok irányíthatóságát úgy oldanák meg, hogy megkerülik a problémát: hagyják, hogy a szél ide-oda sodorja a ballonokat, de a szél és a nap energiáját felhasználva kontrollálják a mozgásukat és a kapcsolatot. Röviden: az elsőre sokak által őrültnek minősített alapötlet az, hogy rendszerben szemlélik a gömböket, és nem vállalkoznak a helyben tartás lehetetlen feladatára, hanem mindig megkeresik azt, amelyik épp jó helyen van. Ehhez azonban iszonyatos számítási kapacitás kell – viszont e téren a Google elég jól áll. Egy ballon jeladója az akkori bejelentés szerint körülbelül 1800 négyzetkilométernyi területet képes lefedni.
2013 óta nemigen lehetett hallani a projektről, tegnap viszont bejelentették, hogy a közelmúltban több fejlesztési területen is áttörést értek el, és most már reális esélye van a megvalósításnak. A bejelentés szerint az elmúlt években tanulmányozták a légköri jelenségeket, majd a gépi tanulás technológiáit felhasználva átalakították a rendszer (horizontális, illetve vertikális) navigációs algoritmusát, és megváltoztatták az eredeti koncepciót: most már képesek ballonok kis csoportját (10-40, amennyi kell az adott terület feledéséhez) stabilan, minimális rotációval hetekig vagy hónapokig a terület felett tartani. Ez azt jelenti, hogy az eredeti koncepcióhoz képest egy jóval egyszerűbb és olcsóbb rendszer jöhet létre: Astro Teller, az X divízió vezetője egy tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, hogy az új koncepció szerint a korábban tervezettnek elég lesz a századrésze is. Így a Loon a korábban vártnál sokkal hamarabb lehet életképes technológia.
Teller elmondta, hogy a szolgáltatókkal együttműködve már a következő hónapokban megindulnak az új rendszer tesztjei.