Új iparágat szemelt ki magának a Google és az Apple
A Szilícium-völgy óriáscégei komoly összegeket fektetnek be egy olyan iparágba, melynek látszólag nincs sok köze sem a mobilokhoz, sem a keresőkhöz. Ugyanakkor a terület robbanásszerű fejlődése a küszöbön áll, így nem érdemes kimaradni.
Az Apple-re kevesen gondolnak úgy, mint energiaszolgáltatóra, pedig idén augusztustól már rendelkezik olyan engedéllyel, amivel eladhatja a nemrég felvásárolt kaliforniai napelem parkjából származó megújuló energiát. A cégnek már korábban is voltak zöldenergiához kapcsolódó beruházásai, és deklaráltan arra törekszik, hogy tevékenységét teljes egészében megújuló energiával végezze.
És persze nem csak az Apple zöldülne: az Amazon is mostanság jelentette be egy új, 253 megawatt teljesítményű szélerőmű park létesítését Nyugat-Texasban, a Google pedig egyszerre terjeszkedik a hatalmas teljesítményű napenergia technológia és a háztartásokat kiszolgáló, kisebb kapacitású megoldások területén.
Miért érdekli a tech cégeket az energiaipar?
Ezeknek a nagyvállalatoknak a villanyszámla az egyik legnagyobb költségük, így az olcsó árammal rengeteg megtakarítást érhetnek el – mondta a BBC-nek Ash Sharma, az IHS Technology napenergia szakértője.
A modern adatközpontok működtetése rengeteg energiát emészt fel. Egyrészt a szervereknek minden nap, egész nap menniük kell, másrészt viszonylag alacsony hőmérsékleten is kell tartani ezeket.
És hogy miért akar a Google minden háztetőre napelemet tenni? Mert így akarják feltérképezni, hogy a bolygó mely pontjai a legideálisabbak a napenergia hasznosítására. A panelekből származó adatok ezért rendkívül értékesek lehetnek a jövő energiastratégiájának kialakításakor.
Egyre olcsóbban gyűjtjük a napsugarakat
A technológia fejlődésének köszönhetően egyre jobb üzlet lesz a napenergia. Egy múlt hónapi energiaárverésen Abu Dhabiban akadt olyan vállalat – egy japán-kínai konzorcium –, mely építendő napelem parkjából már kilowattonként kevesebb mint 2,5 centért (kb. 7 forint) is adna el energiát. Ez jóval kevesebb, mint amennyiért az amerikai gáz- vagy szénüzemű erőművek termelnek. Sőt, a magyar árakat is magasan veri, hiszen nálunk maga az áram lakossági ára nagyjából 15-16 forint, ugyanakkor a rendszerhasználati díjakkal együtt kb. 35-40 forintot fizetnek egy kilowattért a fogyasztók.
A napenergia árának csökkenése mögött elsősorban a panelek termelésének robbanásszerű növekedése áll – véli Sharma. Jelentősen növekedett ugyanis a gyártási kapacitás Kínában, mely a világ napelem termelésének mintegy 80 százalékát adja. Tovább fokozhatja a kedvező trendet, hogy már sikerült olyan mesterséges anyagot előállítani, mely képes a napelemek alapanyagául szolgáló ásvány tulajdonságait lemásolni, és jóval olcsóbb az előállítása is.
Bár egyelőre a világ energiatermelésének egyelőre mindössze 1 százalékáért felelősek a napelemek, Sharma szerint ez gyorsan változhat, várakozásaik szerint ugyanis csak az elkövetkezendő egy évben további 30 százalékkal csökkenhet majd a napenergia ára.
Most, hogy a világ legnagyobb vállalatai is beszálltak az üzletbe, valószínűleg tovább gyorsul majd a folyamat.