Lassanként kiforr a felejtés jogának alkalmazási gyakorlata. A magyar eljárások alapjáról és rendjéről ad tájékoztatást a NAIH friss iránymutatása.
Feltételek
A negyedik fejezet tartalmazza azt a nagyon fontos információt, hogy mikor kérheti a felhasználó adatai törlését (a Google esetében keresőmotor indexéből). Ennek lényege:
Az említett jogokkal összefüggésben a törvény egyrészt kimondja, hogy ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat az adatkezelő rendelkezésére áll, a személyes adatot az adatkezelő helyesbíti.
illetve
Másrészt törölni kell a személyes adatot, ha:
Jogorvoslat
Itt jön a következő lépés: mi a teendő akkor, ha az adatkezelő (itt a Google) nem tesz eleget a kérésnek? Meg kell említeni, hogy a szolgáltatás sajátosságaiból fakad, hogy teljesen tiszta, az összes lehetséges esetet lefedő szabályozás lehetetlen alkotni, így a Google számtalan esetben jogszerűen tagadhatja meg a törlést „valamilyen sajátos okból kifolyólag”. Ez a „sajátos ok” elsősorban arra vonatkozik, hogy közszereplők esetében, illetve más, olyan ügyekben, ahol a közösség érdeke a nyilvánosság, ott a vállalat megtagadhatja a törlést.
Hirdetés
A közös európai gyakorlathoz a magyar jog is alkalmazkodik, ezért egy adattörlési kérésnél, illetve panasznál – többek között – a következőket veszik figyelembe, vagyis tisztázzák, hogy az alább felsorolt tényállások fennállnak-e:
Az adatot nyilvánosságra hozatalának kontextusa:
Az adat nyilvánosságra hozatala az eredeti adatkezelő jogi vagy jogszabályi kötelezettsége.
Vagyis a magyar bíróságok panasz esetében mindezeket mérlegelik, illetve figyelembe veszik a Google indoklását, mellyel igazolni kívánják a kérést megtagadását, és ezek alapján döntenek, hogy helybenhagyják a vállalat döntését, vagy pedig fellépnek ellene.